Vannak akik nem elégszenek meg a kertek üdítő szépségével egy tavaszi délután, hanem inkább tovább cifrázzák a dolgot, a mi legnagyobb örömünkre.
A természet pedig mint mindig, most is legszebb arcát mutatja majd felénk, hogy ha pár percre is, de el tudja velünk felejtetni, hogy azért mégiscsak tél van…
Igazán a fehér karácsonnyal lennék elégedett, ez az ami még szívet melengető annyira, hogy megbocsájtom a télnek a fagyos hónapokat. De idén egy huncut hóember nem sok, annyi sem lesz az ablakunk alatt, és az ünnepeket sem öltözteti a természet díszes fehérbe.
Ezért nincs mit tenni, most messzi tájakról importálok nektek és magamnak havas képeket, onnan ahol annyi hó esik, hogy tonnányi szobrokat húzhatnak fel hozzáértő kezek.
